A szülői bizottság nevében Erdei D. István képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta az 1989-es választások után megalakult RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése a tulajdonjog megszerzése volt. Körülbelül tíz év elteltével a történelmi egyházak is visszakapták tulajdonukat, ekkor jelent meg azonban a gond a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium addig használt épülete körül.
Úgy tűnik megoldást találtak erre, hiszen a jelenleg kapott épület rendbehozása után egy nagyobb alapterületű ingatlant használhatnak majd.
A filharmónia épülete megtelt a Kölcseys diákokkal
Bura László az egykori tanárok nevében, míg Muzsnay Árpád tanácsos az egykori diákok nevében szólt az ünnepségen résztvevőkhöz. A tanácsos Kölcsey Ferenc érdemeiről beszélt, majd átadta az iskola számára a költő anyakönyvi kivonatának másolatát. Varga Attila képviselő, az intézmény egykori diákja az összefogás fontosságát hangsúlyozta és arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az épület az, ami Kölcseyvé teszi az intézményt, hanem a szellemiség, amit az új falak között is meg lehet és meg kell tartani.
Az újonnan kapott épület történetéről, a Zárda templomról, illetve Szatmár egykori főteréről Átyim Pál tartott kis előadást. Az egybegyűlteket visszavezette egészen a XIX század elejéig, majd onnan napjainkig.
Az előadást követően Kovács András Ferenc Psalmus Transsylvanicus című versét szavalta el Huszti Brigitta X. osztályos tanuló, majd Hark Edina, Komusa Tamás, és Bálint Zsuzsa aligazgató tolmácsolta néhány egykori diák visszaemlékezését az iskoláról.
Láng Máté, a tavaly végzettek nevében szólt az egybegyűltekhez, majd Merk Annamária előadásában meghallgathatták a nemzeti kollégium himnuszát. Az ünnepi előadást követően, az iskola zászlaját felvonva az egybegyűltek átvonultak a oktatási intézmény épületeibe.